Már rég vége a munkaidőnek, de Te még mindig bent vagy a munkahelyeden, hogy befejezd a főnököd által rád bízott feladatot. Nem érted, hogyan lehet az, hogy Te kétszer többet és hatékonyabban dolgozol, mint a kolléganőd, de ő soha nem kap plusz feladatot. Ő bezzeg eljut körmöshöz és munkaidőben is van ideje Facebookozni, míg te majd megszakadsz a munkában.

A húgod mindig megtalál valamivel, hogy segíts neki vigyázni a gyerekére, vagy add kölcsön az autód, mert az övé épp szervizben van. Persze ha szóvá tennéd, hogy ez téged esetenként zavar, akkor Te lennél beállítva a legönzőbbnek, aki nem szereti a családját.

A legjobb haverod folyton kölcsön kér pénzt, amit rendszeresen elfelejt visszaadni. Nem csak azért kellemetlen, mert lehúz pénzzel, hiszen nem adja meg, de még úgy állítja be a helyzetet, hogy ez elvárható egy barátságban, és ha nem adsz neki kölcsön, akkor nem is vagytok barátok.

A szüleid nagyon aranyosak, de nem tartod már kivitelezhetőnek, hogy minden hétvégén átmenj hozzájuk, hisz kismillió dolgod van. De nem mersz nem elmenni, mert ismered őket, hogy akkor biztosan a fejedhez vágnák, hogy nem is szereted őket.

Van egy ismerősöd, aki már többször elhívott randira, Te eddig mindig kitaláltál egy kifogást, ami kimentett a találkozás alól. Már előre aggódsz mikor fogsz megint összefutni vele véletlenül, így kerülöd a helyeket, ahol nagyobb az esély a találkozásra. Nem szeretnéd megbántani, hogy nem az eseted, de ezt nem mered megmondani neki.